Idegbecsípődések

Guyon-csatorna szindróma

A Guyon-csatorna szindróma (a singcsont menti ideg csuklótáji beszorulása) a singideg (nervus ulnaris) összenyomódása a csukló szintjén, a Guyon-csatornában – ez egy alagút, amely a singideget és a singütőeret (arteria ulnaris) tartalmazza. Ritkább, mint a könyökalagút-szindróma és a kéztőalagút-szindróma, de a megkülönböztető diagnózis elengedhetetlen, mivel a kezelés megközelítése eltérő.

Guyon-csatorna szindróma — anatómiai illusztráció

Okok

  • Ganglion (ciszta): összenyomja az ideget a csatornában
  • „Kormánybénulás” (handlebar palsy) kerékpárosoknál: krónikus nyomás a kormányra való támaszkodás miatt
  • A horogcsont kampójának törése: sportolóknál gyakori törés (golf, baseball, tenisz) – a letört csontdarab közvetlenül összenyomja az ideget
  • Érrendszeri rendellenességek: a singütőér tágulata (aneurizma) vagy elzáródása (trombózis) az ideg összenyomódásához vagy vérellátási zavarához (ischaemia) vezet
  • Borsócsont–háromszögcsont közötti ízületi gyulladás (artrózis): a borsócsont (os pisiforme) károsodása megváltoztatja a csatorna szerkezetét

Tünetek

  • Zsibbadás és bizsergés (paresztézia): zsibbadás és bizsergés a IV. ujj (belső fele) és az V. ujj tenyéri oldalán, a kézhát érintettsége nélkül
  • Mozgásgyengeség: a kéz izmainak gyengesége izomsorvadással (az izomtömeg csökkenésével) vagy anélkül
  • A IV–V. ujj „karom” formájú elváltozása: az előrehaladott betegség jele
  • Fájdalom a csukló singcsont felőli oldalán: különösen a horogcsont törésénél vagy a borsócsont–háromszögcsont ízületi gyulladásánál; a singütőér tágulata (aneurizma) esetén olykor lüktető jellegű

Diagnózis

  • Röntgenfelvétel: kizár más kórállapotokat, és kimutathatja a horogcsont kampójának törését
  • CT: kötelező az akut hipotenár (kisujjpárna táji) fájdalommal jelentkező sportolóknál
  • MRI: teljes körű kivizsgálás: kimutatja a cisztákat, az aneurizmákat, a rejtett horogcsont-törést és az izomeltéréseket
  • Ultrahang: azonosítja az okot – ganglion, aneurizma, izomeltérés –, és megméri az ideg méretét
  • ENMG (idegvezetési és izomvizsgálat): megerősíti az összenyomódást, meghatározza a helyét, felméri a súlyosságát; elkülöníti a könyökalagút-szindrómától
  • Fizikális (klinikai) vizsgálat

Kezelési lehetőségek

A kezelés az összenyomódás okától, az érintett területtől és a sérülés súlyosságától függ:

  • Konzervatív (enyhe idegkárosodás szerkezeti ok nélkül): a tevékenység módosítása (a csuklóra való támaszkodás kerülése), csuklórögzítő (ortézis) semleges nyújtott helyzetben 4–6 hétig, hipotenár (kisujjpárna) párnázás, gyulladáscsökkentők. Hatékony sportolóknál és a testtartásból eredő összenyomódás esetén
  • Sebészi: egyszerű felszabadítás (dekompresszió): a kéztő tenyéri szalagjának és a hipotenár pólyájának (fasciájának) átvágása a csatorna feltárásával. A műtét előtti előkészítés vérvizsgálatot és az esetleges kísérőbetegségek felmérését foglalja magában. A beavatkozás helyi vagy tájékozati (loko-regionális) érzéstelenítésben történik (a kar elaltatásával), a felépülés pedig körülbelül 2–4 hetet vesz igénybe. A gyógyulás mértéke a betegség beavatkozáskori súlyosságától függ.

Utolsó frissítés: 2026. június 27.

← Vissza az elváltozásokhoz