Idegbecsípődések

Kéztőalagút-szindróma

Olyan állapot, amelyet a középső kéz idege (nervus medianus) csuklótáji összenyomódása okoz.

Kéztőalagút-szindróma — anatómiai illusztráció

Okok

  • Ismétlődő mozdulatok: a kéz és a csukló gyakori használatával járó tevékenységek, mint a gépelés, a szerszámok (különösen a rezgő szerszámok) használata vagy a kézi munka
  • Sérülések: a kéz csonttörései vagy ficamai szűkíthetik a kéztőalagutat, összenyomva az ideget
  • Társbetegségek: a cukorbetegség, a rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás), az amiloidózis és a pajzsmirigy-alulműködés gyulladás vagy folyadékvisszatartás révén hozzájárulhat a szindróma kialakulásához
  • Anatómiai tényezők: a születéstől fogva szűkebb kéztőalagút, a vérerek megmaradása vagy egy izomtest jelenléte a kéztőalagútban növelheti az ideg összenyomódásának kockázatát
  • Tartós nyomás: a csuklót hosszú időn át behajlított helyzetben tartó testtartások súlyosbíthatják a tüneteket
  • Kockázati tényezők: nők (2-3x), terhesség, előrehaladott életkor, elhízás, dohányzás

Tünetek

  • Zsibbadás és bizsergés: a tenyérben, valamint a hüvelykujjban (I.), a mutatóujjban (II.), a középső ujjban (III.) és részben a gyűrűsujjban (IV.) érezhető, főleg éjszaka
  • Fájdalom: a csukló és a kéz tájékán, amely az alkar felé sugározhat
  • Izomgyengeség: nehézség a kis tárgyak megfogásában vagy kezelésében, a tárgyak kiesése a kézből
  • Duzzanatérzés
  • Izomsorvadás: a hüvelykujj tövénél lévő izmok a betegség előrehaladtával térfogatban csökkenhetnek

Diagnózis

  • Klinikai vizsgálat
  • Röntgenfelvétel: általában eltérés nélküli, főként más betegségektől való elkülönítésre szolgál
  • ENMG (elektroneuromiográfia): nem rutinszerű, főként a műtét utáni visszatérő esetekben, valamint a várható gyógyulás mértékének megítélésére használják
  • Ultrahang: nem rutinszerű, kimutathatja a középső kéz idegének átmérőjében bekövetkező változást vagy többletképletek jelenlétét a kéztőalagútban

Kezelési lehetőségek

A tünetek súlyosságától függ

  • Konzervatív: gyulladáscsökkentők szedése, éjszakai rögzítő (ortézis) viselése, fizikoterápia, gyógytorna és esetenként kortikoszteroidos beadások (infiltrációk) jelentik a kezelés első vonalát
  • Sebészi: a középső kéz idegének felszabadítása a harántirányú kéztőszalag átvágásával. A műtét előtti előkészítés vérvizsgálatot, illetve egyes esetekben más krónikus betegségek kezelésének módosítását foglalja magában. A beavatkozást helyi vagy regionális érzéstelenítésben (a kar elaltatásával) végzik, körülbelül 4-5 cm-es heggel jár, a felépülés pedig a kiindulási károsodás mértékétől függ.

Magára ismer a leírtakban? Töltsön ki egy gyors tesztet!

Kéztőalagút-szindróma — klinikai önteszt

Utolsó frissítés: 2026. június 27.

← Vissza az elváltozásokhoz