A kéz és a csukló sérülései

Sajkacsont-törés

A sajkacsont (scaphoideum) a leggyakrabban törő kéztőcsont (a kéztőtörések 60–70%-a). A sajátos vérellátása miatt a kezeletlen töréseknél fokozott az elhalás (avaszkuláris nekrózis) és az álízület-képződés (pseudoarthrosis) kockázata (10–15%). A korai diagnózis és a megfelelő kezelés elengedhetetlen a hosszú távú szövődmények elkerüléséhez.

Sajkacsont-törés — anatómiai illusztráció

Okok

  • Kinyújtott kézre eséskor a csukló túlfeszítése (hiperextenziója)
  • Sportsérülések: síelés, torna, futball, rögbi
  • Közlekedési balesetek: ütközés a kormánynak vagy motorról/kerékpárról való esés

Tünetek

  • Fájdalom az anatómiai tubákos szelencében (a hüvelykujj tövénél), valamint a kinyújtott hüvelykujj tengelye mentén történő nyomásra kiváltott fájdalom
  • Enyhe duzzanat
  • A csukló mozgásának beszűkülése
  • A fogás gyengesége: kellemetlen érzés szilárd megfogáskor és markoláskor
  • Minimális tünetek: a törés „rándulásnak” tűnhet: a hüvelykujj tövénél jelentkező bármilyen sérülés utáni fájdalom képalkotó vizsgálatot igényel

Diagnózis

  • Röntgenfelvétel: az első vizsgálat, amely az esetek jelentős részében (20%) kezdetben negatív lehet, ezért klinikai gyanú esetén a CT/MRI kötelező
  • CT: megerősíti a törést, megítéli az elmozdulást, osztályozza a típusát és kimutatja az álízületet (kóros összecsontosodás)
  • MRI: nagy érzékenységű: hasznos a rejtett töréseknél, megítéli a vérellátást és a csontelhalás meglétét

Kezelési lehetőségek

A kezelés a törés típusától, elhelyezkedésétől és elmozdulásától függ:

  • Konzervatív (stabil törések): gipsz/műgyanta thumb-spica rögzítés 8–12 hétig (distalis pólus) vagy 12–20 hétig (proximalis pólus). A gyógyulási arány stabil törések esetén ~95%.
  • Sebészi:
    • perkután (elmozdulás nélküli töréseknél): csavaros rögzítés – lehetővé teszi a korai mozgatást és a tevékenység gyorsabb folytatását (6 hét a 12 helyett). Sportolóknál és aktív betegeknél javasolt.
    • nyitott (elmozdult töréseknél): helyretétel és belső rögzítés csavarral/tűkkel (broșse), csontpótlással vagy anélkül. A felépülés 6–8 hét. A gyógyulási arány >90%.
    • a proximalis pólus töréseinél nagy az avaszkuláris csontelhalás kockázata, ezért a korai rögzítés javasolt
    • már kialakult elhalás esetén érrel ellátott (vaszkularizált) csontpótlással járó beavatkozás javasolt, és a felépülés ideje 3–4 hónapra nő.
    • A műtét előtti előkészítés vérvizsgálatot és az esetleges társbetegségek felmérését foglalja magában. A beavatkozások loko-regionális érzéstelenítésben történnek (a kart elaltatjuk), a heg körülbelül 3–4 cm.

Magára ismer a leírtakban? Töltsön ki egy gyors tesztet!

Sajkacsont-törés — klinikai önteszt

Utolsó frissítés: 2026. június 27.

← Vissza az elváltozásokhoz